Főoldal
Programnaptár
Galéria
Dokumentumtár
Bemutatkozás
Alapadatok
Alapszabály
Közhasznúsági jelentések
Partnereink
BVZSZ
Galéria
Elérhetőségek
HULLADÉKINFÓ
Illegális hulladéklerakók
Vásár-nap
Az első alkalom
Árusok bemutatása
Süteményreceptek
Öreg Tölgy Erdei Tanösvény
Madárgyűrűzés
Az év madara
2012 - egerészölyv
2011 - széncinege
2010 - fecskék éve
Névadónk, Kodolányi János
Tulipános Telki

2012-ben az év madara: az egerészölyv.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979 óta nevezi meg az év madarát, szakmai döntés alapján. Ebben az évben azonban a lakosság választása alapján lett az év madara az egerészölyv.

Az egerészölyv (Buteo Buteo) hazánk leggyakoribb ragadozómadár-faja. Sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, gyakran láthatjuk forgalmas autóutak mellett kerítésoszlopon, szénaboglyán, fa tetején zsákmányra lesve várakozni, vagy kiő-kiő kiáltását hallatva rétek, erdők fölött a felszálló termikeket kihasználva a magasban keringeni.

Élőhelyei főleg mozaikos helyek, ahol gyepek, szántók, zártabb erdők egyaránt előfordulnak. Legfőbb táplálékát a kisemlősök teszik ki, pl. mezei pocok, kisebb rágcsálók, de időnként vakondot, gyíkot, rovarokat, kisebb madarakat, hüllőket és kétéltűeket, apróvadakat is fogyaszt. A rágcsálók irtásával jelentős hasznot hajt a mezőgazdaság számára.

Fészkét a fák lombkoronájának középső részébe építi, általában több évig használja, minden évben tatarozza, így elérheti akár az 1 m magasságot és átmérőt is. Fészekalja leggyakrabban 2-3 tojásból áll, amelyet március végén - április elején rak le. A 35 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz, de főleg a tojó. A fiókák 45 nap után hagyják el a fészket, ezután még sokáig együtt marad a család.

Hazai állománya állandó, de ez télen feldúsul az északabbról érkező példányokkal.

Védett madár, 1933-tól lelövési tilalom vonatkozik rá, és 1954-től törvény által védett. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Az egerészölyv fontos fészeképítő ragadozómadár-faj, mert elhagyott fészkeibe más védett és fokozottan védett madárfajok is tojást raknak, pl. kerecsensólyom, kabasólyom, kék és vörös vércse, uráli bagoly, erdei fülesbagoly.

Legnagyobb veszélyt az elektromos oszlopokon elszenvedett áramütések, forgalmas autóutakon a gázolás, mezőgazdasági területeken az illegális mérgezés, továbbá a kilövés jelenti számukra.

A faj hazai állományának stabilitására nézve nagy veszélyt jelentene annak a javaslatnak elfogadása, amely több más, jelenleg védett madárfaj és kisemlős mellett, az egerészölyv gyérítését, vadászatát is lehetővé tenné. A vadászat engedélyezése esetén jelentősen megnő annak az esélye is, hogy – tévedésből – fokozottan védett ritka madarak is áldozatul fognak esni. A MME célzott kutatásokba fog ebben az esztendőben, hogy további kutatási eredményekkel és adatokkal biztosíthassa a ragadozómadár-fajok – köztük az egerészölyv –törvényes hazai védettségét.

 

Forrás: www.mme.hu

http://www.mme.hu/component/content/article/15-legfrissebb-hirek/1636-2012-ev-madara-az-egereszolyv.html

E-mail:
Jelszó:
 
Buda Regionális Bank Rt.
58300141-13400091
Megyei nyilvántartási szám:
3705/2011
Székhely:
2089 Telki, Berkenye u. 20.
Egyesületünk adószáma:
18701490 - 1 - 13
 
Irodalmi délután 2013.11.29